A Postafiók rovatban három olvasói levél szerzője állt ki Tőkés László püspök mellett: Az első hozzászóló elítélte, visszautasította Kuszálik Péter cikkeit, aki "a legtöbbet mocskolódik.", nem fogadta el Máthé Éva cikkét sem. Az utolsó csepp a pohárban, ami írásra késztette, az Egeressy László írása volt. "Bodor Pál, aki már rég itt hagyott bennünket és most gyakran küldözgeti tanácsait", "elég gyakran Tőkés püspök ellenesek a cikkei". /Fekete Domokos, Bögöz: "Hálátlan nép!" / A második is kiáll a püspök mellett: Boros Zoltán, Sepsiszentgyörgy: "Meddig"? - A harmadik írás /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Mit ír a lexikon/ szintén visszautasította Egeressy László "Meddig..." /RMSZ, jan. 16./ című írását. Dr. Csiszár Ádámné feltette a kérdést: "Miért kell egy kiszakadni vágyó egyházi közösségnek, összefogva a helyi és a megyei RMDSZ vezetőségével és kellő idegen hatással a Református Kollégium egyházi vezetői, főképp Tőkés László püspök úr ellen ilyen ocsmány hadjáratot indítania?" /Mindhárom hozzászólás: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/
2001. március 1.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személyével kapcsolatos cikkek továbbra is napvilágot látnak. Makay Botondnak az RMSZ február 15-i számában megjelent írására /Amit nem ír a lexikon/ válaszolt dr. Csiszár Ádámné. Azt írta ugyanis, hogy "Seres Dénes szenátor román iskolában végzett". Ezzel nem azt írta, hogy ez bűn, hanem azt, hogy volt iskolatársai, osztálytársai most hatalmon, vannak és ők támogatják, mert céljuk közös. Különben egy magyar ember, ha szükségszerűen román iskolában végez, köteles megtanulni helyesen fogalmazni, beszélni, közölni saját anyanyelvén. A levélíró megjegyezte: "Makay Botond tiszteletes úr, ha Tőkés püspök úr lelkében annyi gyűlölet és rosszindulat lenne, mint amennyi Önben van iránta, már rég nem vehetné vállára a palástot, mert Ön egy percig sem méltó arra, hogy viselje." /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Válasz Makay Botondnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2005. december 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ünnepelte megalakulásának 85. és újjáalakulásának 15. évfordulóját. Az emlékhét keretében december 2-án és 3-án ünnepi közgyűlés volt, 21 lelkészt szenteltek fel és kiosztották a Pro Ecclesia és Pro Partium díjakat. Pro Ecclesia díjban részesült a Nagybánya környéki Avarfelsőfalu szórványtelepülés, a Bihar meggyei Micske, ahol egyebek mellett létrehozták a Timóteus Ifjúsági Házat, a Sámuel bentlakást, a harmadik díjazott Szilágycseh, református templomának restaurálását idén fejezték be. Pro Partium díjat kapott a Partium Egyetem, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, illetve Csiszár Ádám volt egyházmegyei főgondnok és Balogh Béla egyházmegyei főlevéltáros. /Tóth Hajnal: Lelkészszentelés és díjkiosztás a jubileumi közgyűlésen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 5./
2006. január 6.
A debreceni Erdély-történeti Alapítvány, az Erdély-történeti Könyvek sorozatának 5. számú kiadványaként jelent meg Csiszár Ádám A nemzetek együttélésének kérdése Erdély országgyűlésein (1790–1848) /Erdély-történeti Alapítvány, Debrecen/, című értekezése, amelynek alapján a szerzőt 1948-ban doktorrá avatták a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Megírásakor a közéletben viták folytak az erdélyi magyarság jövőjének politikai, közjogi kereteiről Erdélyország függetlensége és az autonómiák különböző változatainak lehetőségei fényében. Az alkotmányozás kérdésében az első szót a jogtörténetnek kellett kimondania. „Meg kellene ismerkedni ezzel a könyvvel minden erdélyinek, minden magyarországi lakosnak. Talán-talán az európai polgároknak is” – írta előszavában Takács Péter. Az autonómia tudományos megalapozása nagyon fontos. Csiszár Ádám ismertette Erdélyország rendi alkotmányát, annak lebomlásának történetével együtt. /Dobai István: A jelszó: autonómia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
